Játékidő: 60 perc
Kapacitás: 2-6 fő
Alap ár:
     • 6 490 Ft - 2-3 fős csapat esetén
     • 11 990 Ft - 4-6 fős csapat esetén
Kedvezménylehetőségek:
     • 5 840 Ft - 2-3 fős csapat esetén diákkedvezmény
     • 10 790 Ft - 4-6 fős csapat esetén diákkedvezmény
     • 20% - Szülinapos kedvezmény
Honlapcím: http://closingtime.hu/
Facebook oldal: https://www.facebook.com/zaroraszabadulos

Az Esc-Apes egy ötfős csapata - Csibe , Sasy , Mazsi , Tojcsi  és jómagam, Angyal részvételével - egy dupla játékban vett részt a nemrégiben nyílt Záróránál, így egy este járhattuk végig Az ügynök és az Elemek Harca című szobájukat is. Alább a négy őselemmel vívott csatározásunk élményeit olvashatod, Az ügynökről külön kritika készült.

Az Elemek Harcát látogattuk meg másodjára, egy rövid szünet után a két szabadulás között, így egy nagyon is lerövidített bevezető keretében ismertette velünk operátornőnk a szoba témáját:

Az elemek összecsaptak!

A négy őselem harca ugyanolyan ősi, mint ők maguk. Ám a feszültség, a villámlás is évmilliók óta létezik, s szintén kapcsolatban áll velük. Most viszont játékunkban végig kell haladnotok a föld és a levegő, illetve a víz és a tűz területén ahhoz, hogy az elektromosság által végül kijuthassatok! A többi elem megpróbál majd titeket akadályozni a feladat teljesítésében, tehát át kell küzdenetek magatokat rajtuk, méghozzá 60 percen belül!

Persze az elektromosság végig figyelni fog rátok és segít, ha szükségetek lesz rá!

 Vajon sikerül elérnetek, hogy a feszültség a tetőfokára hágjon?

Bár történetet ezúttal sajnos nem is remélhettünk, egy igencsak érdekes és izgalmas tematikával megáldott szobával álltunk szemben, készen arra, hogy összemérjük erőnket a négy elemmel...

... és azok végül maguk alá gyűrjenek bennünket. Azon - igencsak ritka - alkalmak egyikéhez volt szerencsétlenségünk, mikor csapatunk tapasztalata és elszántsága sem bizonyult elegendőnek egy szoba akadályainak leküzdéséhez... Ez persze önmagában nem sokat árul el a helyről, jöttünk már ki kitörően pozitív és rendkívül negatív élményekkel is egy kudarcba fulladt szabadulásból, így hát ideje elmerülnünk a szoba értékelésében:

Játékmester

Ezen az egy ponton muszáj összevetnem értékelésünket Az ügynök szobájukkal, hiszen ugyanaznap, ugyanazon játékmester hölgy vezetett be minket a játékba, és ő is kísérte végig viaskodásunkat az elemekkel, mint aki Mr. Closing kérését továbbította felénk.
A pontok is jelzik, hogy ezúttal sajnos még kevésbé voltunk elégedettek a játékvezetéssel, az elejéről még fájóbban hiányzott a lelkesítés, emiatt szinte csak berobbantunk a szobába, nem kaptunk rá lehetőséget, hogy belemélyedjünk a szoba hangulatába. A segítségkérések ezúttal is egy képernyőn jelentek meg egy figyelemfelhívó hang kíséretében, ismét csak egy szövegszerkesztőbe begépelt néhány mondat formájában, és lehet, hogy azért, mert ennél a szobánál sokkal több tippre volt szükségünk, most még zavaróbbnak találtuk ezt a megoldást. Ráadásul néha anélkül hallottuk azt a bizonyos figyelmeztető hangot, hogy valóban kaptunk volna segítséget, és amikor kaptunk, sem mindig éreztük, hogy kellően előrelendített volna minket a játékban.

Flow

A pontok alapján sajnos le kell szögeznünk, hogy ennek a szobának nem sikerült igazi flow élményt nyújtania a csapatnak. A korrektség jegyében azt is ki kell hangsúlyozni, hogy aznap ez volt a második szobánk, és egyikünk sem egy átpihent nap után érkezett a helyre, ami közrejátszhatott abban, hogy mennyire sikerült beleélnünk magunkat a játékba. Akadtak viszont kézzelfogható problémáink is, elsősorban a feladatok nehezen értelmezhetősége (ezt majd a nehézség kapcsán fejtem ki jobban), melytől a kezdeti lelkesedésünk hamar lelohadt, és bár néhányszor azt éreztük, hogy egy-egy kritikus ponton túljutva végre lendületet vehetünk, és élvezettel folytathatjuk a pályát, néhány bosszantóan körülményes feladvány ismét visszavetette a hangulatot.

Story

Mivelhogy tényleges története a szobának nem volt, így értékelési szabályaink szerint a tematikáért adható maximum 3 pontot kaphatta meg a hely, és két tagunktól meg is kapta, sőt mi többiek is 2,5-re ítéltük, ami azt hiszem, önmagáért beszél. Bár sajnos nem egy problémánk akadt a szobával, abban mindannyian egyetértettünk, hogy az elemek és elektromosság tematikáját kifejezetten jól belevitték a helybe, mind a feladatok, mind a látvány terén, egy pillanatra sem érezhettük, hogy elszakadtunk volna ettől a világtól.

Nehézség

Csibe élt a szoba nehézsége kapcsán a kusza jelzővel, a többiek heveny egyetértésétől kísérve. Nem nevezhetnénk a feladatok egyikét sem kimondottan nehéznek, ám valahogy minden olyan kusza és nehezen értelmezhető volt, kicsit sajátos gondolkodást igényelt, és sokszor csak idővel sikerült rájönnünk, hogyan is kellene egy feladványnak egyáltalán nekiállni. Egy képpel érzékeltetve az élményünket: mintha minden bent lévő tárgyra egy megadott szögből kellett volna ránézni, hogy belelássuk azt, amit a szoba tervezői belelátták, és mi hosszú percekig csak köröztünk volna körülöttük, hogy megleljük ezt a bizonyos szöget.
Ettől eltekintve a szoba nem volt sem túl nehéz, sem túl könnyű, közel az ideálishoz, csak a feladatok értelmezésének nehézségein kell átverekednie magát a lelkes szabadulónak.

Feladatok kreativitása

Teljes egyetértés itt sem született a pontok terén, de mind pozitívan értékeltük a szoba kreativitását. Sok jó ötlettel álltak neki a hely tervezésének, csak sajnos a kivitelezésnél akadtak problémák, elsősorban a nehézségnél már említett kuszaságból kifolyólag. Éppen a legjobbnak ígérkező feladatoknál vette el a kedvünket az, hogy többedik próbálkozásra sem láttuk, pontosan mit és hogyan kellene csinálnunk, ettől pedig nehézzé vált élvezni az egyébként szépen megálmodott akadályokat.

Látványvilág

A látvány kapcsán sajnos érezhető volt, hogy alacsony költségvetésből született a szoba. Nem nevezhetnénk egyáltalán rossznak, feltűnően megpróbáltak kihozni belőle mindent, amit a megadott kereteken belül lehetett, de az összképet tekintve ez nem volt elég. Miért? Mert rossz témát választottak a szobának. Vagy inkább túl jót.
Annyi lehetőség rejlik egy négy elem köré épített szobában, főként a látványvilág terén, hogy az ember talán túlságosan is magas elvárásokkal lép be egy ilyen helyre, annak ellenére, hogy összehasonlítási alapja nem igazán akad, hiszen talán nincs is más ilyen tematikájú szabadulószoba Budapesten.
Ezt az önmagának beállított magas lécet pedig sajnos nem sikerült megugrania a helynek, így ezen a téren is némi csalódottsággal tekint rá vissza a csapat, holott egyértelmű problémát itt is nehéz lenne megfogalmazni. Az egyetlen, ami eszembe jut, az üresség, de ebbe a tematikába még akár illett is volna néhol, hogy kevés dolgot látunk magunk körül, ha azok megadják azt a kellő pluszt, ami számunkra hiányzott.

Összesítve tehát:

Ez, átlagolva és százalékos arányt nézve:

53,7 %

Azt hiszem, erre a szobára összességében is elmondható, hogy a tematikából kifolyólag hatalmas elvárásokkal léptünk be, és bár az ötletek megvoltak hozzá, hogy valóban egy kiemelkedő szabadulószoba kerekedjen belőle, sajnos a végeredmény nem adta meg a remélt élményt. Legalábbis számunkra. Talán ha jobban sikerül elkapnunk a szoba készítőinek gondolkodásmódját vagy a téma nem emeli nálunk ilyen magasra azt a bizonyos megugrandó lécet, akkor nem maradt volna bennünk ez a csalódottság.

A hely a Boráros téren van, így akárcsak Az ügynök, ez a szoba is könnyedén beütemezhető egy szabad órába, ha valaki épp a Nagykörúton jár. Ajánlani pedig elsősorban annak tudnám, aki nem a kiemelkedő látványt keresi egy szobában, és nem riad vissza a kissé nyakatekert feladatoktól sem, sőt talán épp az ilyen csavaros gondolkodást kedveli.

Ha bármi kérdés vagy hozzáfűznivaló akad, kommentben szívesen látjuk!