Játékidő: 60 perc
Kapacitás: 2-7 fő
Alap ár:
     • 7 990 Ft - 2 fő esetén
     • 11 990 Ft - 3-5 fő esetén
     • 11 990 Ft - 3-7 fő esetén, gyerekeknek
Kedvezménylehetőségek:
      • 6 000 Ft -  Esc-Apes kedvezményes szórólappal
Honlapcím: http://kiralyokvolgye.hu/volgy/index.php
Facebook oldal: https://www.facebook.com/Kiralyokvolgye/

Nemrég kis csapatunk négy tagja (Rizi , Kristóf , Tojcsi  és jómagam, Angyal ) expedícióra indult a Királyok Völgyébe, hogy feltárja egy ősi egyiptomi sírkamra titkait...

A Királyok Völgye nevű hely azonos című játékát már régóta a repertoárunkban tudhatjuk, ugyanis az Esc-Apes egy másik összeállításban (Csibe , Sasy , Gábor  és Viki , kiegészülve plusz egy fővel Gábor nővére, Judit személyében) már megjárta ezt a helyet. Egészen pontosan 2014. augusztus 20-án, még azelőtt, hogy blogírásra adtuk volna a fejünket, így bár első perctől fogva a TOP10-es listánkon díszeleg a szoba, kritikánk mindeddig nem született róla, mely alátámaszthatta volna ezt az előkelő helyet.

Egy ilyen pozitív kritikával viszont sajnos most sem szolgálhatunk. Első csapatunk értékelése szerint 93%-ot kapott a szoba, a második viszont jóval gyengébbnek, 72%-osnak látta a helyet, ami még így is egy jó eredmény, de sajnos az átlagolt 82,5%-kal egyből gyászos zuhanást vett a pálya örökranglistánkon, elhagyva a TOP10-es dicsőségtáblát.

És hogy mindez miért? Nos, ez egy igencsak érdekes kérdés számunkra is, egyben egy hatalmas tanulság a pillanatnyi hangulat, a váratlan fordulatok, de legfőképp az operátor szerepéről a játékélményben. Minderről részletesebben az alábbi értékelésben olvashattok, annyit mindenesetre már elöljáróban leszögeznék, hogy nem a bosszú okozta a negatív bírálatot, amiért bent ragadtunk volna, hiszen a második csapattal rekord közeli idővel, 29 perc alatt kijutottunk a 60 perces szobából.

Lássuk is hát azokat a pontokat!

Játékmester

Azt hiszem, rögtön ezen az első szemponton állt vagy bukott minden, ha ez az adott pontokon nem is feltétlen látszik. Mint a bevezetőben említettem, az első csapat szabadulásáról nem született beszámoló, de Csibéék emlékei alapján elmondhatjuk, hogy ők a legjobb operátorok közül kaptak egyet, aki szerepjátékkal fűszerezett történetmeséléssel teremtette meg a hangulatot, később pedig zseniálisan vezette végig az egész játékot. Azt hiszem, ők legalább 6-ost adtak volna neki, ha lehetne.
A mi játékvezetőnk nem mondhatjuk, hogy rossz lett volna, bár azzal a vallomással fogadott minket, hogy egy óra alváson van túl, és igaz, ami igaz, ez látszott is rajta, Rizi megfogalmazása szerint nem volt túl aktív. Elmondta a szükséges információkat, látszólag hiba nélkül vezette végig a játékot (erre a kérdésre még visszatérünk), de a hangulatunkat egyáltalán nem sikerült emelnie, még úgy se, hogy laza stílusban előadott vallomása a fáradtságáról és néhány egyéb aranyköpése (mint "Ha nem válaszolok [a walkie talkie-n feltett kérdésre], akkor elaludtam", vagy "Ha tűzgyújtó eszköz, machete, vagy bármi egyéb felszerelés van nálatok, akkor azt hagyjátok kint, mert nem lesz rá szükség") megmosolyogtatta a társaságot. Segítségre végül nekünk nem volt szükségünk a játék alatt, így ezt nem vehettük figyelembe, a többi alapján pedig nem egy rossz, de semmiképp sem kiemelkedő játékmesternek ítéltük.
Egy megjegyzést azonban még hozzá kell fűzni a játékmesterhez. Mi a második csapattal igyekeztünk csak a látottak alapján értékelni a teljesítményét, ugyanakkor az első csapattal összehasonlítva több későbbi szempontnál is operátorunk hibáin múlt, hogy mi csak kevesebb pontot tudtunk adni. Egészen pontosan két nagy hibáján, melyeket a sztorinál és a kreativitásnál fogok kifejteni.

Flow

Ebben az egy szempontban egyetértett a két csapat, bár mi Kristóffal és Tojcsival úgy éreztük, hogy maga a szoba világa kevésbé rántott minket magával, viszont a feladatmegoldással egy pillanatra sem álltunk le, és ettől pörgött az egész játék, vitte előre a társaságot. Azt, hogy a hangulatból mi hiányzott, egyikünk se tudta megfogalmazni, hiszen a hely jól illett a tematikába, a háttérzenét is ügyesen választották (ezt különösen Rizi emelte ki), így alapvetően minden megvolt ahhoz, hogy elmerüljünk az egyiptomi sírkamrák világában, valamiért mi mégis a feladatok gördülékenységében éreztük a húzóerőt. Lehet, hogy ez a mi pillanatnyi hozzáállásunkon is múlt.
Akárhogy is nézzük, a hely abszolút megérdemli a flow-ra a kapott magas pontszámokat, aki bemegy, garantáltan nem fogja unatkozva az óráját bámulni a következő fél-egy órában.

Story

Mint a játékmesternél megfogalmaztam, ennél a szempontnál következik operátorunk első nagy hibájának kifejtése. Ha blogunk kitartó olvasója vagy, talán már sejted is, miről lehet itt szó: mi a második csapattal csak tematikát értékelhettünk, az arra maximálisan adható 3 ponttal, mivel játékmesterünk egyszerűen elfelejtett nekünk bármiféle történetet mesélni. Első csapatunknak ezzel szemben még egy izgalmas sztorival fűszerezett szabadulásban lehetett része, így ők adhattak 4 és 5 pontokat is.
Ami a tematikát illeti, azon nem sok vitatni való van, ahogy az a pontokon is látszik. Hármunktól megkapta a maximális 3 pontot, egyedül Kristóf adott 2,5-et, de ő is elsősorban arra hivatkozva, hogy szívesebben látott volna egy kicsit kreatívabb tematikaválasztást.

Nehézség

A nehézség kérdése, azt hiszem, ennek a kritikának a legnehezebb kérdése. Nem igazán tudom, mi okozhatta ezt a lényegi eltérést, leszámítva a tényt, hogy mi négyen 29 perc alatt kijutottunk, míg az első csapatnak (egy ráadás ötödik taggal) 49 percébe telt megoldani a szobát. Ennek okai közt lehet, hogy az elmúlt két évben mindannyian több tucat szobát megjártunk, és így jobban rááll az agyunk az ilyen feladványokra, de persze a szerencse is sokat nyom a latban, hogy éppen mennyire sikerül az adott feladványokat átlátnia a bent lévőknek. Nálunk előfordult például, hogy több perces fejtegetés után megoldottunk egy rejtvényt, hogy jutalmul egy utalást kapjunk egy másik feladat megoldására - melyre időközben már magunktól rég rájöttünk.
Nyilvánvalóan ezeket a tényezőket az értékelésnél igyekszünk félretenni, és lehetőleg objektíven értékelni a szobát, de úgy látszik, mi mégis egészen más súlyúnak éreztük ezt a helyet, mint az első csapat (leszámítva ott Vikit, aki náluk a legkevesebb pontot adta). Hogy nekik mi okozott kihívást, nem tudom, ahogy azt sem, hogy mi jelenthet akadályt annak a 10-ből 8 csapatnak, akik (operátorunk elmondása szerint) nem jutnak ki innét segítség nélkül. Mi egybehangzóan azt éreztük, hogy ez egy könnyű szoba, minden szinte szájbarágós részletességig az orrunkra volt kötve, hogy mit tegyünk. Tojcsi szerint még egy kezdő csapatnak is túl könnyű.
Van ugyan egy feladat a szobában, melyről azt gyanítjuk, hogy sokaknál rengeteg időt vesz el a megoldása, és talán ez az oka a bent ragadásoknak és segítségkéréseknek is, viszont ezt sem éreztük különösebben nehéznek, inkább csak hosszúnak és monotonnak, illetve azt elismerjük, hogy kell némi ügyesség, ha az ember gyorsan akarja megcsinálni.
Azt is meg kell persze jegyeznünk az első csapat "védelmében", hogy gyakori az ilyen helyeknél, hogy idővel könnyítenek a szobán, újabb utalásokat rejtenek el, mert azt tapasztalják, hogy sok csapat nem, vagy csak nehezen jut ki. Nem tudjuk, itt történt-e ilyen könnyítés az elmúlt két évben, de elképzelhető.

Feladatok kreativitása

Ismét a játékmesterre, és a mi esetünkben a második komoly hibájára kell hivatkoznom, mely ugyan nem kimondottan a feladatok kreativitásáról szólt, de mégis azt gondolom, hogy ennél a szempontnál vette el a legtöbb pontot az első csapat által adottakhoz képest.
Spoiler nélkül sajnos keveset tudok mondani erről a dologról, de annyit talán igen, hogy egy olyan, rendkívül kreatív játékelemet hagyott ki operátorunk, mely a feladatok megoldásához közvetlenül nem kapcsolódik, se előnyhöz nem jutottunk, se hátrányt nem szenvedtünk nélküle, adott esetben még akár fel se tűnik egy csapatnak a hiánya (nekünk speciel feltűnt), ám komoly élményfaktort jelent, ha megvan. Az első csapat kész ódákat zengett arról, hogy náluk mekkorát dobott a hangulaton, mi viszont ebből semmit nem kaptunk, csak elképzelni tudtuk utólag a dolgot.
Emellett volt egy olyan, a játékidő nagyon nagy részét felölelő feladat (ezt már a nehézségnél is említettem), melyről tudom, hogy Csibe nagy kedvencei közé tartozik, és nyilván ez legalább nála megalapozta a maximális pontot, mi viszont nem éreztük úgy, hogy túlságosan kreatív volna, főleg, hogy miután viszonylag hamar rájöttünk, hogy mit kell csinálni, utána elég monotonná vált az egész.
Ennek ellenére voltak egyértelműen jó ötletek, jól megvalósítva, viszont mi még hiányoltunk volna pár furfangos feladványt a pályára.

Látványvilág

Mi egy fehér fal és a kissé túl sok "Ne nyúlj hozzá!" matrica képében leltük a szobán a csorbát (bár utóbbiak örömünkre kivételesen nem egy áthúzott kéz formájában jelentek meg, hanem némileg kreatívabban), míg az első csapat egybehangzóan maximálisra értékelte ezt a szempontot is.
Az említett apróságoktól eltekintve viszont mi is úgy éreztük, hogy egy jól összerakott, látványos szoba, illeszkedően a tematikába, még ha nem is kiemelkedő a kategóriájában. Az biztos, hogy ha valaki egy egyiptomi sírkamrába akarja képzelni magát, itt gond nélkül megteheti.

Összesítve tehát:

Ez, átlagolva és százalékos arányt nézve:

82,5 %

A Királyok Völgye tehát az Esc-Apes számára egy örök tanulság lesz arról, hogy mennyire sokat számít egy-egy apró (vagy kevésbé apró) hiba a játékmestertől, valamint mennyire mást adhat ugyanaz a szoba két különböző összeállítású csapatnak. Azoknak pedig, akik elmennek egy könnyed kikapcsolódást keresve erre a pályára, azt hiszem, egy kellemes szabaduló élményt jelent majd egy "igazi" egyiptomi sírkamrában.

Ha bármi kérdés vagy hozzáfűznivaló akad, kommentben szívesen látjuk!

Köszönjük, hogy végigolvastad, reméljük, meghoztuk a kedved hozzá!