Játékidő: 60 perc
Kapacitás: 2-6 fő
Alap ár:
     • 12 000 Ft - 2-6 fős csapat esetén
Kedvezménylehetőségek:
     • 9 000 Ft - CSK16 kód megírásával, bemondásával
     • Egyéb kedvezmények ITT
Honlapcím: http://www.cseleskelepce.hu/
Facebook oldal: https://www.facebook.com/cseleskelepce/

Ha az ember fia a Balatonon nyaral, és épp már társasjáték-mérgezést kap, akkor keres magának valami esti programot. Ha az ember fiának hobbija szabadulószobák tesztelése, akkor mi más lehetne ez a vasárnap esti program, mint egy jó kis szabadulás!

Mivel Almádi és Alsóörs között, Káptalanfüreden voltunk épp, gondoltuk, átruccanunk Balatonfüredre, ha már ilyen közel vagyunk. Füreden a Cseles Kelepce sietett a segítségünkre, lássuk, mit találunk náluk! Füreden két szobájuk van egy bontásra és/vagy erős felújításra ítélt épületben, mi a kalózosba mentünk végül. Ez a nehezebbik, amire telefonban külön fel is hívják a figyelmet. Nos, a nehézséggel tényleg nem vicceltek, mi kereken 70 perc 33 másodperc alatt jöttünk ki... a 60 perces szobából.

A megérkezés és bejutás is egy picit kalandos volt, mert az operátorunk késett egy picit, de ez később nem jelentett fennakadást.

Akkor értékeljünk!

Játékmester

Az operátor srác jófej volt, jól vezette a játékot, jókor segített. Sőt, szerintem a segítsége nélkül csak jóval később jöhettünk volna ki, de erről majd lentebb.

Flow

Egy szóval tudom jellemezni a szobát: szívatós. Majdnem minden feladat olyan, hogy van első ránézésre egy ötleted a megoldásról, na, az garantáltan rossz, aztán eszedbe jut még egy alternatíva, na, az se lesz még jó, aztán minimum 5 perc gondolkodás után (meg néha egy kis segítséggel) megjön az isteni szikra, és akkor fél perc alatt megvan.
Nálunk volt egy kis nyelvi akadály is, mert jött velünk egy ír srác, ami még akkor is egy pici homokot szór a gépezetbe, ha a többiek mindannyian perfekt angolok.
Az egyik feladatnál nekem már rég megvolt a megoldás, azt hittem, a többieknek is megvan, viszont az angol-magyar kakofóniából nem tudtam kiszűrni, hogy a többiek valójában tök rossz úton gondolkodnak, és erre csak akkor jöttem rá, amikor az operátor szólt nekem walkie-talkie-n, hogy rávezessen a megoldásra, én meg mondtam neki, hogy oké, megvan, és itt esett le, hogy a többiek nem jól csinálják. Na, ezzel elment legalább 5 perc, de talán több is.
Hozzátenném, hogy a nyitóteremből nekünk 10 perc alatt sikerült csak továbbjutnunk, pedig ott csak egy darab négyszámos lakat volt...

Story

A sztori-tematika vonalon nálam teljesen elvérzett a szoba. Lehet hogy csak én nem figyeltem, de sztori az nem nagyon van, tematikájában meg ugye kalózos lenne a szoba, ám igazából ez inkább olyan kicsit Szindbádos akar lenni, de azt meg a felszerelés hiányában nem tudják megvalósítani (pl.: mit keres egy számítógép és egy széf egy kalózbarlangban?).

Nehézség

Ahogy fentebb írtam, a szobát tényleg csak úgy tudnám jellemezni, hogy szívatós. Nagyjából olyan, mint a korai szabadulós szobák, melyeket nagyon alacsony költségvetésből hoztak össze (itt tényleg max pár százezer forintra gondolok, semmiképpen sem a jobban felszerelt szobák millióira), a feladatokon mindig csavartak egyet, hogy jó nehezek legyenek. A berendezés ósdi nagymama-korabeli, berakták, ami éppen kézbe akadt, van olyan eszköz, amire az ember azt hinné elsőre, hogy nem működik, nem akarja feszegetni, de aztán az operátor unszolására sokadjára is nekifut, és láss csodát, mégis működik. Szóval talán azt is lehetne a szobára mondani, hogy gagyi, ez viszont igazságtalan lenne, mert van egy-két feladat, ami előtt a földig lengetem darutollas szabadulós süvegemet, annyira jó ötlet, és annyira illik egy nehéz szobába.

Feladatok kreativitása

Ötletességben nincs hiány, minden feladatot próbáltak úgy megvalósítani, hogy a megoldásuk ne legyen kézenfekvő. Ez talán lehet hátrány, de valójában ez adja meg egy nehezebb szoba sava-borsát: ha minden egyből az ölünkbe pottyanna, baromi unalmas lenne az egész. Így viszont, hogy van min gondolkodni mindig, próbálkozni kell mindenfelé, hátha egy véletlen mozdulat mutatja meg a megoldást.

Látványvilág

A látványvilág a másik, ami nálam nagyon szegényes. Az első terem, ahonnan a tényleges játéktérbe kell jutni, mondhatni hangulatos, mert jól hozza egy barlang érzését: viszonylag szűk, tele van pókokkal és rovarokkal (műanyag pókokkal, nem kell félni). Viszont a szoba többi része egyáltalán nem kalózos: néhány kép, pár dísztárgy próbál hangulatot teremteni, de összességében egyszerűen kevés ahhoz, hogy megfeleljen a tematika által támasztott igényeknek.
Megértem, hogy nincs akkora kihasználtsága a szobának, hogy sokat költsenek rá, viszont nem nagy anyagi befektetés, hanem inkább egy pár hétvégényi munka lenne feldíszíteni hangulatosra a helyet. Magyarul ez így szimplán lustaság és igénytelenség, ha rosszmájú vagyok, ha pedig egy kicsit kedvesebb, akkor a kreativitás hiánya.

Összesítve tehát:

Ez, átlagolva és százalékos arányt nézve:

55 %

Szumma szummárum: a szoba amolyan erős közepes, 3,5-öt adok rá az 5-ből. Az operátor srác jó fej, jól vezette a játékot, jókor segített, nem volt vele gond. A szobával is a legtöbb bajom a hangulat hiánya, meg a csapat is túlságosan együtt mozgott, mint kellett volna, ez amatőr hiba volt a részünkről.
A árát nem feltétlenül éri meg 5 fő alatt, viszont ennél többen nem szórakoznak túl jól majd, főleg a legelején nem, az tuti. Akkor ajánlott, ha éppen nincs más dolgod és pont arrafelé jársz. Szemben meg van egy jó kis kocsma, hűvös italokkal, szóval ez is pluszpont.

Ha bármi kérdés vagy hozzáfűznivaló akad, kommentben szívesen látjuk!

Köszönjük, hogy végigolvastad!