Játékidő: 60 perc
Kapacitás: 2-6 fő
Alap ár:
     • 8 000 Ft - 2 fős csapat esetén
     • 12 000 Ft - 3-6 fős csapat esetén
Kedvezménylehetőségek:
     • 7 000 Ft - Esc-Apes kedvezmény (szórólap hamarosan)
Honlapcím: http://www.portalquestescaperoom.com/
Facebook oldal: https://www.facebook.com/portalquestescaperoom

A Japán Kalanddal azóta szemeztünk, mióta megláttuk a kedvezmények között. Ilyen tematikájú szobával még nem találkoztunk, és nagyon kíváncsiak voltunk rá, már csak azért is, mert a sok japánrajongó közül egy az Esc-Apes csapatát is színesíti. A japán kultúra pedig többek között a precizitásáról híres, ezért az a bizonyos léc eleve magasra helyeződött.

Ez a szoba azért is különleges, mert kétszer jártunk itt. A hely üzemeltetője/játékmestere megkért minket, hogy az első játék után értékeljünk, és küldjük el neki a javaslatainkat, majd menjünk vissza még egy körre, mert addigra már tervben volt a pálya felújítása, kibővítése. Az első alkalommal (majdnem) mindenki eljött az Esc-Apes-ből, a másodiknál azonban csak négyen: Csibe , Rizi , magam  és Gerifield  - voltunk tesztelni. A pontoknál csak a szoba legfrissebb változatának pontjait látjátok, de az előtte-utána élményeket megosztjuk, így ez a kritika valamennyire rendhagyó lesz.

Játékmester

Előtte:
Játékmesterünk végig nagyon lelkes volt, talán túlságosan is, és ez sokakat zavart. Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetett, hogy az elején bejött velünk a szobába - mivel a szobában nincsenek matricák, elkezdte magyarázni, hogy mi a játék része, és mi nem. Ezzel két probléma van: az egyik, hogy nagyon sok játékelem leharcolt állapotba került már, és lehangoló volt hallgatni a listát, hogy mi működik, és mi nem, valamint, hogy mikor jön majd a szerviz. A másik probléma az - kissé előrefutva a látványvilághoz -, hogy a szoba japánosan puritán, és csak egy-két olyan mozgatható részlet van, ami nem a játék része, de azoknak a helyeknek az átkutatása épphogy ad a hangulathoz. Összességében azonban így is egy nagyon kedves és lelkes játékmestert kaptunk, aki kicsit átesett a ló túloldalára.

Utána:
Idősebb olvasóink talán még emlékezhetnek a Microsoft termékek kis segítőjére, a biztosítótűre. Akkor ugrik fel, amikor épp csinálsz valamit, információval arról, amit épp felfedezni készülsz. Játékmesterünk a játék elején hasonló hibákat követett el, de a játék előrehaladtával ő is ráérzett arra, hogy mikor kell segíteni, és mikor nem. Sajnos még mindig bejön a szobába, de most már csak az időzítőt elindítani, erre mindenféleképpen javasoljuk, hogy találjon más megoldást. Mindenesetre sokat fejlődött, nagyon sok tanácsunkat megfogadta, és igyekezett elengedni idegességét. Látszik rajta, hogy szíve-lelke benne van a szobában, és ennek minden előnye és hátránya meglátszik a játékmesterségében.

Flow

Előtte:
Ha szabadulószobás olvassa ezt: ne csináljatok lineáris szobát! Ne és ne! A lineáris szoba minden hátrányát tartalmazta a korai verizó: egy feladat egyszerre (maximum kettő) és kimaradó csapattársak, akik csak kószálnak fel-alá. Oda-vissza kellett kapkodni, és a játék egyértelműen két részre volt bontható, ami ha nem is teljesen, de a vége felé már kiszámíthatóvá vált. A flow-élményt pedig pont ez öli meg.

Utána:
A szoba lineárisból párhuzamossá vált, és ezt a fejlődést örömmel üdvözöltük. Volt azonban egy furcsa jellege: ha megtaláltunk egy feladatot, akkor egy, maximum két ember tudott vele foglalkozni. A feladatok maguk nagyon jók lettek (erről később), és megoldásuk kifejezetten élvezetes volt, megdobták a flow-élményt. Ezután viszont el kellett menni keresni egy újabb feladatot, és közben csak a másik feladványok megoldáson dolgozó csapattársak látványa fogadott minket. Ez pedig csökkentette a flow-t.

Story

Előtte:
Bakti szerint korrekt volt, mások szerint kusza. Abban mind egyetértettünk, hogy az eleje iszonyatosan hangulatosra sikerült, de ezt lerombolta az, hogy a játékmesterünk bejött a szobába. Nagy hátránya volt az egésznek, hogy a történet és a szoba csak tematikájukban kötődtek egymáshoz.

Utána:
Egyszerűsödött, de még mindig kusza - valószínűleg akkor lesz teljes, ha megnyílik a másik szoba, és egymás után lehet menni a kettőbe. Csibe és én azért adtunk alacsonyabb pontszámot, mert a tematika maximálisan átjött, és nagyon a helyén van, a történet viszont még mindig nem.

Nehézség

Előtte:
Nem volt nehéz, nem volt gondolkodtató, és tulajdonképpen mondhatjuk, hogy mindenhez megoldókulcsot kaptunk.

Utána:
A változás rögtön érezhető már csak abban is, hogy állítható a szoba nehézsége. Mi a legnehezebbet próbáltuk ki, és kellemesen nehéznek találtuk. Egyedül csak tőlem kapott levonást, mert ahogy már korábban is említettem, a feladatokat nehéz volt megtalálni - még úgy is, hogy tudtuk kb., hogy hol keressük őket -, és véleményem szerint ez megakaszthatja a jobb játékosokat is.

Feladatok kreativitása

Előtte:
Túlságosan is sok volt a lakat, és a hozzájuk tartozó jelzések sem sikerültek egyértelműre. Ellensúlyozta ezt, hogy nagyon kreatívak voltak a feladatok - csak a sok megoldókulcsszerűség ne lett volna. Kiemelendő, hogy a játékmester a szoba készítésekor külön figyelt arra, hogy ugyanolyan látványelemeket használjon a feladatokhoz, mint a díszlethez - leszámítva a lakatokat és az azokhoz tartozó jelzéseket.

Utána:
Rizi odavolt és vissza értük. Ritkán találkozunk olyan szobával, ahol az egyik feladatból közvetlenül jön a másik, és nem egy lakattal választják el - innen is jön a nagyon magas flow élmény egyik része. Az állítható nehézség miatt a feladatok maguk is változatos szintűek, és asszociációs jellegűek, kicsit a Horrorlegendákéhoz tudom hasonlítani, de egészen sajátos stílusban. Ki kell még emelni azt, hogy nem kaptunk egyáltalán kísérőszöveget, és nem is volt szükség rá. Az egyetlen apró dolog, amit páran megjegyeztek, az az, hogy talán kicsit sok a kandzsi, de ez már annyira egyéni preferencia volt, hogy nem vontunk le érte pontot.

Látványvilág

Előtte:
Gyönyörű, és hozza a japán hangulatot. Angyalnak nem tetszett a sok cédula és lakat, amire Bakti meg is jegyezte, hogy japánban nem 'lakatolnak', reteszzárakat használnak.

Utána:
Nem sokat változott, de amit igen, azt előnyére. A lakatok kikerültek, és a feladatok is belesimultak a környezetbe, ennek minden előnyével és hátrányával.

Összesítve tehát:

Ez, átlagolva és százalékos arányt nézve:

88,3 %

Nagyon örülünk, hogy segédkezhettünk egy szoba fejlődésében. Látjuk, hogy honnan indult, és hogy hová tart, amivel nagyon elégedettek vagyunk. Természetesen van még mit fejlődni, de nyugodt szívvel merjünk mondani minden japánrajongónak, hogy látogasson el ide, és egy óráig élvezze Japán egy kis szeletét, nem fogja megbánni!

Ha bármi kérdés vagy hozzáfűznivaló akad, kommentben szívesen látjuk!

Köszönjük, hogy végigolvastad, reméljük, meghoztuk a kedved hozzá!