2016. október 29. 22:30 - Csibussz

Időzár - Időzár

Értékelés: 63,3 %

idozar_idozar_mod_kicsi.jpg

Játékidő: 60 perc
Kapacitás: 2-6 fő
Alap ár:
     • 11.000 Ft - 2-6 fős csapat esetén
Kedvezménylehetőségek:
     • 8.500 Ft - Kedvezményes időszakban (H-P 9-15)
     • 9.500 Ft - Diák / Nyugdíjas kedvezmény (min. diákigazolvány / mindenki nyugdíjas)
     • 8.500 Ft - Ajándékutalvány rendelésekor
Honlapcím: http://idozar.hu/
Facebook oldal: https://www.facebook.com/Időzár-Szabadulószoba

Néhány szabadulószoba meghosszabbította csöppet a Szabadulószobák Éjszakáját. Ilyen volt az Időzár is, akik egész hétvégére kiterjesztették az 50%-os kedvezményt, a legnagyobb örömünkre, így úgy döntöttünk Tojcsival tojcsi.png, Vikivel viki.png és Gerifielddel paper-mario-icon48.png, hogy alaposan kihasználjuk a lehetőséget, és egymás után letudjuk mind a két szobájukat.

Úgy döntöttünk, hogy a korábbi szobájukkal nyitjuk a napot, így megcéloztuk a hellyel azonos nevű szobájukat, az Időzárat, ahol magával az idővel kellett felvennünk a versenyt.

Az idő hol elillan, hol ólomléptekkel halad. Most alakot öltött és foglyul ejtett Titeket. Kacagva zárta rátok az ajtót. 60 percet hagyott Nektek. 60 percet, egy órát. De, hogy kecsegtessen valamivel, 3600 másodpercet duruzsol a fületekbe. Végig ott van Veletek, de folyamatosan szökik kifelé a szobából, és ahogy ő kijjebb jut, úgy válik egyre kétségbeejtőbbé a Ti helyzetetek. Az Idő kegyetlenül figyeli minden lépéseteket, és minden rossz döntéseteknél egyre jobban örül a saját győzelmének. Tudja, hogyha nem juttok ki, kénye kedve szerint játszhat majd a világgal. Akinek több idő kell majd, amellett elrohan, aki szeretné hogy gyorsan teljen, amellett lassan, kényelmesen bandukol majd. Ne hagyjátok, hogy a világ az Idő foglyává váljon! Győzzétek le az időt és Magatokat!

Ez a történet már így önmagába véve is érdekesen hangzott, beléptünk a szobába, és megkezdődött a visszaszámlálás, folyamatos, idegőrlő kattogás kíséretében, az idő megkezdte a szökést... ahogy mi is.

44 perccel később sikerült nyakon csípnünk a komiszt, és kényszeríteni a további egyenletes ketyegésre, hogy ne szúrhasson ki az emberiséggel.

Lássuk akkor küldetésünk értékelését!

Játékmester

csibe.png

tojcsi.png

viki.png

paper-mario-icon48.png

4   

3,5  

4   

4   

Gerifield reakciója: "Látta, hogy tapasztaltak vagyunk, ezért nem mondott semmit." A hölgyemény amúgy rendkívül kedves volt, és mint Gerifield reakciójából is kiderült, tapasztaltakként kezelt bennünket, csak annyit mondott, amit mindenképpen kellett, nem nyújtotta fölöslegesen a rétestésztát. Segíteni pont akkor segített, amikor kellett, és igyekezett árnyalni, amennyire tudott.

Flow

csibe.png

tojcsi.png

viki.png

paper-mario-icon48.png

4,5  

3,5  

3,5  

3,5  

Egyedül én voltam úgy vele, hogy majdnem mindig megtaláltam a magam kis dolgát, amivel foglalkozni tudtam, vagy nyitogattam, vagy koordináltam, de szinte mindig akadt valami.
A többieknek az volt az érzésük, hogy túl sokan lettünk a szobára, sokszor megesett, hogy csak rohangáltak fel s alá, és keresték, hogy mivel tudnának még foglalkozni, vagy a már kissé elnyűtt lakatokkal szórakoztak, hogy vajon most kinyílnak-e a helyes kódra, avagy sem?

Story

csibe.png

tojcsi.png

viki.png

paper-mario-icon48.png

2   

1,5  

2   

2,5  

Őszintén szólva azon kívül, hogy az idő kacagva zárta ránk az ajtót, nem igazán emlékeztünk másra, ezen felül a játékon belül sem éreztünk semmiféle történetet, így utólag az értékelésnél csak álltunk fejünket vakarva, hogy tudjuk, hogy volt valami történet, de mi is volt az? Végül összeraktuk nagyjából, de abban mindannyian megegyeztünk, ki kevésbé, ki jobban, hogy ez a játék történetközpontúságból nem igazán remekel. Bár tény, a tematika igencsak egyedi, ezt meg kell hagyni. Olyannal még nem találkoztunk, ahol a megszemélyesített Időt kellett legyőzni.

Nehézség

csibe.png

tojcsi.png

viki.png

paper-mario-icon48.png

4   

4   

3,5  

3,5  

Viki véleménye szerint, csak a tapasztalatunk miatt tudtunk kijutni 60 perc alatt, egy tapasztalatlanabb csapat több alkalommal is elhasalna néhány szívatósabb feladat alkalmával. Véleményem szerint ennyire talán nem vészes a helyzet, bár tény, hogy néhány feladványról tényleg az lett a véleményünk, hogy kicsit talán a szívatás kedvéért szerepeltek a játékban, de ha jól érzékeltük a játékmenet párhuzamos, tehát többen is tudnak egyszerre dolgozni, valamint összességében azért egész jó arányban szerepeltek a nehezebb, könnyebb, és a figyelmet igénylő feladatok. 

Feladatok kreativitása

csibe.png

tojcsi.png

viki.png

paper-mario-icon48.png

2,5  

3   

2,5  

3   

Ebben a szempontban én játszottam a szigorú csúnya néni szerepét. Kezdjük a pozitívumokkal. Láttuk benne az ötleteket, nem egy olyan feladattal találkoztunk, aminek kifejezetten örültem, mert annyira jól nézett ki, vagy annyira ötletes volt, sőt, ha úgy vesszük, még "legálisan rongálni" is lehetett, és ez kifejezetten nagy élvezetet jelentett. Viszont. És akkor jöjjön a fekete leves. Látszik, hogy ez egy erősen első generációs szabadulószoba, ugyanis nem volt ritka a kulcsban kulcsban kulcsban kulcs. Hogy kifejtsem: találsz egy kulcsot, megörülsz, hurrá! Kinyitsz valamit, hurrá! Majd találsz bent egy másik kulcsot... magában... hurrá?! Nem! Ebből 1 még hagyján, egy, a kreativitás hiánya okozta rést még ki lehet vele tölteni, de legalább hármat? Ezt már egy csöppet soknak éreztem. Persze, Viki joggal vetette fel, hogy rengeteg számítógépes és telefonos játék is épül erre, és lehetnek olyanok, akik pont ezt szeretik, ezt én látom is, de ettől függetlenül lehetett volna csöppet még kreatívabb, hiszen ott voltak a fent említett jó pontok, csak még néhányat, és egy szavunk se lesz!

Látványvilág

csibe.png

tojcsi.png

viki.png

paper-mario-icon48.png

3   

2,5  

3   

3   

Hogy Gerifield szavaival indítsam a szempont értékelését: "Megtalálta valaki még otthon a nagyszülők házában a bútorokat, és behozta. Ja, meg volt egy IKEA szekrény." A játék elején a látványvilág nem remekelt. Kissé a lepusztultság érzését keltette, amit nem tudtunk hova kötni se történetben, se... igazából semmiben. A játék hátralévő része viszont nagyon hangulatosra sikerült, így a pontokat átlagolva néztük. Tojcsinak kifejezetten nem tetszett a sok ne nyúlj hozzá, ne szedd szét matrica, ezért adott hangyányit kevesebb pontot.
Ami viszont kifejezetten jó volt és a történethez is engedett kapcsolódási pontot találni, az a "zenei aláfestés" volt. Én, aki nem tűri meg a kattogós órákat a szobában, az elején határozottan idegőrlőnek, majd később igencsak jópofának tartottam azt a 60 percen át tartó kitartó kattogást, ami az összes hangfalból felénk áradt. Abszolút jó pont, és bár sokakat biztos idegesíteni fog, de csak addig, míg meg nem tanulják ignorálni, vagy ami a jobbik eset, élvezni. 

Összesítve tehát:

csibe.png

tojcsi.png

viki.png

paper-mario-icon48.png

20  

18  

18,5 

19,5 


Ez, átlagolva és százalékos arányt nézve:

63,3 %


Hát szabadulók, ugyan pontban nem lett kimagasló, és úgy összességében bőven akadt, amit máshogy csinálnánk, ennek ellenére nem távoztunk rossz kedvvel, sőt... kifejezetten jó kedvünk volt a játék után, mindenkinek volt min csámcsognia, kinek képletesen, kinek szó szerint (mire nem jó egy CBA a sarkon?), és megegyeztünk abban, hogy a játékra szánt órát teljesen jól képes kitölteni, valamint ha valaki élvezi a régi típusú számítógépes és telefonos szabadulós játékokat, annak ez maga a mennyország.

Ha bármi kérdés vagy hozzáfűznivaló akad, kommentben szívesen látjuk!

Köszönjük, hogy végigolvastad, reméljük, meghoztuk a kedved hozzá!

idozar_idozar_mod_kicsi.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://esc-apes.blog.hu/api/trackback/id/tr7811938631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.