2017. szeptember 17. 22:30 - Tojcsi

Kalicka - 2. szoba

Értékelés: 63,75%

kalicka_mod_kicsi.jpg

Játékidő: 60 perc
Kapacitás: 2-5 fő
Alap ár:
40 EUR (~12.500 Ft) - 2-5 fős csapat esetén
Kedvezménylehetőségek:
Diákoknak 25 EUR (~7.750 Ft)/csapat
Honlapcím: http://kalicka.eu/
Facebook oldal: https://www.facebook.com/komaromikalicka/

Október környékén kaptunk egy megkeresést egy külföldi, ám nem túl távoli szabadulószobától, hogy szívesen meghívnának bennünket hamarosan bezáró játékukba. De ha már úgyis elmegyünk odáig, akár le is játszhatnánk mindkettőt. Örömmel elfogadtuk a kihívást, és Csibe azonnal elkezdte a szervezkedést, hogy kik érnek rá az év végi, utolsó negyedévi hajtás közepette. Össze is jött a csapat: Csibe, Angyal, Gerifield, és jómagam, Tojcsi személyében. 

Röpke néhány órás út, és egy telefon után sikerült is nagy nehezen rátalálnunk a helyre, ahol egy rendkívül szimpatikus úriember fogadott bennünket. Megegyeztünk, hogy előbb a hamarosan bezáró szobát próbáljuk ki, mondván az volt előbb, úgyhogy játékmesterünk elmondta a szabályokat, bevezetett a néhány mondatos történetbe, és beengedett a játék helyszínére.

Arról a játékról, úgy döntöttünk, nem készül értékelés, mivel majdnem közvetlen a látogatásunk után bezárta kapuit, hogy átadja helyét egy újonnan épülő játéknak, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy olyan, 2 helység közti átjárási móddal találkoztunk, ami alaposan megdöbbentett bennünket, és kiválóan megalapozta a hangulatunkat. Maga a játék is iszonyat mód tetszett nekünk, úgyhogy nagyon sajnáltuk, hogy be fog zárni.

Ugyanezeket sajnos nem tudtuk elmondani a megmaradó játékról, de azért ott is találkoztunk olyan megoldással, ami több, mint 120 szabadulás után is mutatott újat főnökasszonyunknak. Lássuk történetünket, mivel kellett szembenéznünk második alkalommal (a teljesség tökéletes igénye nélkül, pusztán emlékezetből, ami megmaradt bennünk):

Bezártak minket egy olyan (pince)helyiségbe, ahol korábban egy apa és fia tartózkodtak. Rajtunk a világ szeme, megmenekülünk-e?

A történet, bár karcsú kicsit, alapvetően érdekesnek bizonyult. Lássuk, milyen lett a hozzá tartozó játék!

Játékmester

tojcsi.png

csibe.png

angyal.png

paper-mario-icon48.png

5   

5   

5   

5   

A játékmester nagyon kedves és közvetlen volt, ráérzett a játékunkra, tudta, hogy mikor van az a pont, amikor szívesen vennénk segítséget, ezt pedig meg is kaptuk, és szerencsére nem “ez a kód, ezzel nyissátok ki azt a lakatot” stílusban, hanem teljesen korrektül, rávezetéssel, így nem veszítettünk az élményből semmit.

Flow

tojcsi.png

csibe.png

angyal.png

paper-mario-icon48.png

2   

3   

3   

3   

A flow élménnyel voltak problémáink, nem igazán éreztünk rá a pálya menetére. Gerifield nagyon-nagyon döcögősnek érezte a pályát, ez előfordulhat persze, hogy rajtunk is múlt. Hogy Őt idézzem: “ennél a játéknál nagyon megtörtünk, és hiába lehetett több szálon elindulni, semelyikkel sem sikerült úgy elindulnunk, ahogy kellett volna”. A szobába lépés után még tök jól éreztük az egészet, láttunk, találtunk nyomokat, amelyekkel el is indultunk, de egy idő után nem tudtunk mivel, mit kezdeni, így mintha az egész keresgélésbe torkollott volna, kiestünk a ritmusból, és már nem volt visszaút.

Story

tojcsi.png

csibe.png

angyal.png

paper-mario-icon48.png

2,5  

1,5  

1,5  

2,5  

A játék legfájóbb pontja számunkra a sztori. Mondhatnánk, hogy “Van, de minek?”. Nagyon jó sztorit lehetett volna kerekíteni neki, ha egy picit többet foglalkoznak vele. Nem tudtuk, hogy miért, hogyan, mikor kerültünk oda, ahol vagyunk, illetve miért kellene nekünk onnan kiszabadulni. Vétettünk valamit? A bent lévő dolgok sokszor nem illettek a történetbe, nem igazán tudtuk mire vélni ezeket.

Nehézség

tojcsi.png

csibe.png

angyal.png

paper-mario-icon48.png

3   

3   

3,5  

3,5  

A szoba nehézsége nem hajaz sem egy könnyebb, sem egy nehezebb szobára. Mintha jól lett volna eltalálva, amit az is bizonyít, hogy nem sokkal az idő lejárta előtt jutottunk ki, de nagyon kusza volt, amit pedig az bizonyít, hogy a csapatok többsége plusz időt vesz igénybe a kijutáshoz, nagyon alacsony a 60 perc alatti arány. Sok esetben azon múlik a dolog, hogy mit, mikor találsz meg, aztán mikor egyszerre több mindent találtál, amikhez semmi utalás nincs, hogy mit, hol kell használni, akkor indul a tökölés. Szerintünk sokat lehetne javítani ezen, ha kicsit több utalás lenne a feladatokhoz, és azok sem lennének feltétlen keresgélős részhez kötve.

Feladatok kreativitása

tojcsi.png

csibe.png

angyal.png

paper-mario-icon48.png

4,5  

4   

3,5  

4   

Azt nem vitatjuk, hogy láttunk új feladatokat, amelyek megragadtak bennünket, de még így is egy kicsit azt éreztük, hogy “sok a lakat”. Nyilván, teljesen elkerülni nem lehet őket, de túlzottan erőltetni sem kellene. A szoba maga egészében annyira nem tűnhet kreatívnak, de ha visszagondol az ember, hogy “...ebben a feladatban mit is kellett csinálni?”, akkor közben valószínű, találni fog egy olyan pontot, hogy “hú, ilyet még tényleg nem kellett.”

Látványvilág

tojcsi.png

csibe.png

angyal.png

paper-mario-icon48.png

2   

1,5  

2,5  

2,5  

A látványvilág kifejezésére elsősorban a "puritán" és "lerobbant" jelzők jutottak eszünkbe. Tehát hiába ez egy szoba vagy akár börtön, a bent lévő dolgok egy börtönben sincsenek széttörve. Egy dolog volt a szobában, ami tetszett, és pont az volt az, amit még használni sem lehetett. Csibe ezt úgy fogalmazta meg, hogy “alig volt látvány”. Amik bent voltak sem igazán illettek egymáshoz, ahhoz a környezethez meg főleg nem.

Összesítve tehát:

tojcsi.png

csibe.png

angyal.png

paper-mario-icon48.png

19  

18  

19  

20,5 


Ez, átlagolva és százalékos arányt nézve:

63,75 %


Ez a játék sajnos tényleg gyengébbnek bizonyult elődjénél. Látjuk a próbálkozást, és vannak benne nagyon jó ötletek is, és a tulaj is nagyon lelkes, szóval úgy vélem, az első szoba utódjaként nyílt új játék már sokkal, de sokkal jobb lesz. Amint időnk engedi, szándékunkban áll visszatérni hozzájuk, mert bár második szoba, így vagy úgy, az első játékukkal nagyon a szívünkhöz nőttek. Véleményünk szerint egy alapos restaurálás ráférne erre a második pályára, valamint egy tematikus elnevezés, illetve egy kidolgozottabb sztori sem ártana, de összességében egyáltalán nem bántuk meg azt a körülbelül 4-5 óra utazást, míg kijutottunk, majd hazajutottunk.

Ha bármi kérdés vagy hozzáfűznivaló akad, kommentben szívesen látjuk!

Köszönjük, hogy végigolvastad, reméljük, meghoztuk a kedved hozzá!

kalicka_mod_kicsi.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://esc-apes.blog.hu/api/trackback/id/tr3213346827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.