Játékidő: 60 perc
Kapacitás: 2-5 fő
Alap ár:
     • 6 000 Ft - 2 fős csapat esetén
     • 10 000 Ft - 3-5 fős csapat esetén
Honlapcím: http://mindquest.hu/
Facebook oldal: https://www.facebook.com/MindQuestGame/

"Nosztalgikus élmények tárháza!" - röviden így tudnánk összefoglalni a Pokolgép nevű szoba nyújtotta élményt: én (Sasy) már másodjára látogattam meg ezt a helyet, ugyanis ez volt életem legelső szabadulós játéka még évekkel ezelőtt, Csibe és Gerifield pedig már nagyon várták, hogy bejuthassanak ebbe, hiszen már rengetegszer felmerült, hogy ki kéne próbálnunk csapatostul.

Kis porszem is került a masinériába, mivel eredetileg nem ebben a szobában terveztük eltölteni az időnket, de sajnos a kiszemelt játékban az előttünk lévő csapat valamit elrontott, így eldönthettük, hogy visszajövünk egy új időpontban vagy kipróbálunk egy másik, éppen szabad játékot. Mivel én a Mátrixban és a Noo'zacában már jártam, utóbbiban pont Csibe és Gerifield társaságában, időpontot egyeztetni pedig rémálom mifelénk, úgyhogy maradtunk, és jobb híján a Pokolgép hatástalanítása mellett döntöttünk. Bár nagy vonalakban emlékeztem egy-két feladatra, megígértem a törpieknek, hogy nem fogok segíteni - titkon pedig reménykedtem magamban, hogy az évek alatt jobban megkoptak az emlékek, mint amire számítottam.

A honlapjukon közzétett információk alapján történetünk:

A hidegháború után nem minden titok került napvilágra! A csatatéren megvívott háborúk kora után, a nemzetek közötti feszültség továbbra sem enyhült: összeesküvések, háttérben elvesztett és megnyert csaták, pillanatok alatt lejátszott politikai sakkjátszmák. A titkosszolgálat különleges ügynökeiként fontos feladatot kaptok: egy magas beosztású katonai vezető irodájából kell megszereznetek felbecsülhetetlen értékű információkat, melyek birtokában pontot tehettek a rivalizálás végére. Már karnyújtásnyira vagytok a célotoktól, biztonságban a helyszínre jutottatok. Ám kiderül, hogy egy jól felállított csapdába vezettek titeket… titkos akták és katonai fájlok helyett egy bomba található valahol az irodában, és a menekülő út sincs többé… az óra ketyeg, csak arra számíthattok, hogy megtaláljátok és hatástalanítjátok az ördögi szerkezetet, mielőtt az mindent a földdel tesz egyenlővé!

Amikor először jártam a Bombában, még máshol volt, azóta áttelepítették egy sokkal jobban megközelíthető helyre, a Wesselényi utcától egy köpésre. A MindQuest újabb szobái meglehetősen magasra tették a lécet minden szempontból, nézzük, hogyan teljesített ez az igazi matuzsálemi korú szoba!

Játékmester

A játékmester leányzó már elsőre úgy tűnt, hogy nagyon zavarban van, főleg amikor végleg kiderült, valóban játszhatatlanná tette az előző csapat a kiválasztott szobát. Jó pont neki, hogy próbálta megszerelni a játékot, és látszott rajta, hogy egyáltalán nem rajta múlott a "kis" baki. Ezen felül viszont nem nagyon tudtuk plusz pontokkal jutalmazni a jelenlétét: ez részben persze megbocsátható, hiszen valószínűleg nem minden nap kerül ilyen kellemetlen helyzetbe, de ez az összképen se javítani, se rontani nem tudott, viszont lelkesedésével abszolút pozitív benyomást keltett.

Flow

Valahogy nem sikerült egyikünket sem magával ragadnia a szobának. Retro élmény volt egy kicsit, mivel a feladatok dominószerűen működtek: ha sikerült felfedeznünk egy feladat belépési pontját, azt szinte pillanatokon belül sikerült megfejtenünk is, hogy azután újabb hosszú perceket töltsünk el keresgéléssel, ami általában kimerült egy kulcs megtalálásában, illetve sajnos itt-ott belefutottunk nem túl jól működő tárgyakba (erről nyilván a spoilermentes kritika miatt többet nem is írok).
A flow élmény elmaradásának talán az a legfőbb oka, hogy a feladatok megoldásánál nem volt meg az a bizonyos "áhááá" pillanat, a felfedezés élménye, amitől összeállt volna egy nagy egésszé a sok kis kirakósdarabka.

Story

Legjobban talán úgy foglalhatnám össze erre a pontra adott értékelésünket, önmagamat plagizálva: "A szobának és a sztorijának volt valami köze egymáshoz, csak nem tudjuk, mi volt az".
Én szeretek úgy menni egy szobába, hogy semmit nem olvasok el róla előre, mindent szeretek a helyszínen megtudni, azt pedig főleg szeretem, ha a Játékmester csak egy felvezetőt mond, de a történet a játék közben bontakozik ki. Itt sajnos ez a hozzáállásom nagyon visszaütött, mivel azon kívül, hogy egy hidegháborús tiszt dolgozószobájában vagyunk, és ott valamiért van egy működő bomba, nem sok minden jött át. Utólag otthon elolvasva a MindQuest weblapján a szoba hivatalos történetét, még kevésbé állt össze a kép: nekünk abszolút nem volt érthető, hogy mit keresünk valójában a szobában, azonkívül, hogy egy bombát szeretnénk valamiért hatástalanítani. Itt azért álljunk meg egy ásónyomnyit: a sztori szerint, mint később kiderült, mi néhány titkos katonai aktát akartunk ellopni ebből a szobából, de csapdába csaltak minket, és elhelyeztek nekünk egy pokolgépet. Nos, itt felmerül a kérdés, hogy miért nem kiszökni próbáltunk a szobából, miért próbáltuk meg hatástalanítani a bombát egyáltalán, illetve másik oldalról megközelítve a kérdést: miért állt rendelkezésünkre minden információ, ami a bomba hatástalanításához szükséges volt? Ezen kívül azt sem tudtuk, hogy kinek az oldalán állunk, ki ellen szervezkedünk, valamint ki tette oda a bombát, és ha titkosügynökök vagyunk, akkor hogyan buktunk le? Ezek mind-mind nagyon fontos apró részletek, amiket vagy előre meg kell kapnunk vagy a játék folyamán kellene rájönnünk, segítve az átélést.

Nehézség

Nálam a nehézség és a flow kéz a kézben járnak, ezért is kapott tőlem ugyanannyi pontot a két szempont.
Nehéz ilyenkor a kritikus dolga, mivel ez a szoba alapvetően keresgélős típusú, amilyeneknél a vakszerencse nagyobb súllyal esik latba, mint mondjuk a kombinációs készségek, a logika vagy akár az ügyesség. Ahogy fentebb már említettem, a feladatok többnyire kártyavárszerűen épültek fel: ha rossz helyen pöckölöd meg a várat, mert mondjuk a tetején próbálkozol, lelöksz vele egy kártyát, viszont ha jó helyen, az alján pöckölsz arrébb egyet, akkor ledől az egész vár - és ugye mindkét akció ugyanannyi erőbefektetés volt. Na, most ugyanezt képzeld el úgy, hogy vakon csinálod, és nem tudod, most éppen a tetején vagy az alján jársz. Ettől eltekintve a feladatok mennyisége megfelelő, abból a szempontból, hogy az időt ki lehet velük tölteni, az pedig már teljesen egyéni ízlés dolga, hogy valaki azt szereti, hogy minden megtalált tárgyat fel kelljen használni a feladatok megoldásához, vagy pedig azt, hogy jó csomó terepakadály közül kelljen kiválasztania, amire végül szüksége van.

Feladatok kreativitása

Az ötletesség mindig egy elég komplex kérdés, ezért igyekszünk figyelembe venni a feladatok frissességét, újdonságát (értsd: láttuk-e már ezt máshol), valamint a megvalósítás minőségét is (értsd: a tálalást). Talán azt mondhatnánk, hogy ennek a szobának a balszerencséje a MindQuest-színvonal magas minősége. A többi szobájukhoz képest a Pokolgép érezhetően más minőséget képvisel. Ez egy alaposan retro szoba, talán ezzel tudjuk legjobban jellemezni. Volt egy-két feladat, amin jókat mosolyogtunk, de a többségükön átgázoltunk, megakasztani, elgondolkodtatni nem nagyon tudtak, ahogy azt manapság megszokhattuk, nem csak a MindQuest, hanem más szervezők szobáiban is.

Látványvilág

Általában a sztoriról, a feladatokról vagy a kreativitásról szokott nehéz lenni írni bármit is spoiler nélkül, de ebben az esetben a látvány az, amiről nehéz úgy mondani bármit is, hogy ne rántanánk le a leplet felfedezendő dolgokról. Annyit mindenképpen megjegyeznék, hogy a szobában uralkodik az anakronizmus, időben egymástól nagyon távol lévő tárgyak találkoznak, ráadásul a berendezések némelyike olyan régi, hogy vagy eleve törött, vagy olyan szinten akad, szorul, hogy félsz, te töröd el.
A hangulaton nagyon sokat dobna pár korabeli festmény vagy szobor, ami az ilyen irodákra jellemző volt. Ahogy a nehézség és a flow is együtt értékelendő, nálam a látvány és a sztori elválaszthatatlanok: ahogy a történet nem segítette a beleélést, úgy a látvány igyekezett kizökkenteni ott, ahol csak tudott

Összesítve tehát:

Ez, átlagolva és százalékos arányt nézve:

56,1 %

 
Talán a leírásból és a százalékos értékelésből nem derül ki, de azért élveztük a játékot, még akkor is, ha egyáltalán nem erre számítottunk.

Sok szoba kap némileg rosszabb értékelést tőlünk a megfelelő sztori vagy a hangulati elemek hiánya miatt - itt sincs ez most másként. Az egész szoba ötlete nagyon jó, mindössze annyi kéne, hogy egy tartalmasabb és jobban felépített, jobban végigvitt sztorit kéne kitalálni mellé, hozzávaló látványelemekkel. Ezek persze mind időben, mind pénzben befektetést igényelnek, de szerencsére a MindQuestnél a többi szobájuk példáján már láttuk, hogy szívesen áldoznak a minőség oltárán, és nem sajnálnak egy-egy jó ötletet szinte tökéletesen megvalósítani.

Aztán persze az a lehetőség is előttük áll még, hogy esetleg féláron mint retro szabadulószobát kínálják, teljesárasnak pedig meghagyják az újabb építésűeket - ez persze rajtuk áll, mi pedig csak szurkolni tudunk a további remek szobák kitalálásához és reménykedünk, hogy minél előbb eljutunk az eredetileg kiszemeltbe is!

Ha bármi kérdés vagy hozzáfűznivaló akad, kommentben szívesen látjuk!

Köszönjük, hogy végigolvastad!