Játékidő: 60 perc
Kapacitás: 2-8 fő
Alap ár:
     • 11 000 Ft - 2-8 fős csapat esetén
Honlapcím: http://escapezone.hu/
Facebook oldal: https://www.facebook.com/escapezonegame

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas, végeláthatatlan útvesztő a mitikus Kréta földjén, melyben egy rettenetes, bikafejű szörnyeteg lakozott...

Nem, nem, hála az égnek, mi nem ebben a labirintusban jártunk, még ha időnként kevésbé barátságos képek is fogadtak bennünket az Escape Zone szabadulószobájában. Sőt, bármilyen hihetetlennek tűnhet, ebben a Labirintusban még fonálra sem volt szükségünk a kijutáshoz, ahogy Minótaurosszal sem kellett megküzdenünk, csak a saját találékonyságunkkal gyűlt meg időnként a bajunk, és persze a fejünk felett ketyegő órával.

"A kivétel erősíti a szabályt", szokták mondani, és valahogy így eshetett meg, hogy csapatunk vezetője, Csibe , ezúttal nem tartott velünk, mert ő az Esc-Apes öt másik tagjával (név szerint Sasy-val , Rizivel , Kristóffal , Tojcsival  és Mazsival ) már egyszer ellátogatott erre a szabadulásra. Mégpedig 2013. december 21-én, hogy egészen pontos legyek, de mondhatnám azt is, hogy a kezdetek kezdetén, mert mind az Escape Zone, mind pedig a mi kis brigádunk gyermekcipőben járt még akkor. A hely akkoriban nyitott, és ennek apropóján egy játékot kínált a nagyérdeműnek, melyen Csibe elnyerte az Esc-Apes történetének negyedik szabadulását, és csapatával sikeresen is teljesítették azt 8 perc visszamaradó idővel a 60-ból.

Mindez viszont közel egy évvel azelőtt történt, hogy csapatunk blogírásra adta volna a fejét, ezért lelkes főnökasszonyunk összekapta csapatunk maradék öt tagját, akik még nem látogatták meg a Labirintust (Baktit , Twunkot , Gábort , Vikit , valamint jómagamat, Angyalt ), hogy most április 15-én tegyük ezt meg egy tesztjáték keretében, és így megszülethessen róla a kritika. Hogy saját magának is juttasson valamit az élményből, Csibe velünk tartott, és kívülről, a játékmester mellől nézte végig botladozásainkat a Labirintus belsejében, ahonnét szerencsére mi is sikerrel kijutottunk, 18 percet és 52 másodpercet megspórolva az egy órából.

Története a szobának sajnálatos módon nem volt, úgyhogy a hosszas bevezető után nincs más hátra, mint a várva várt 6 szempont, melyeknél ezúttal mindkét Esc-Apes szabadulás pontszámait láthatjátok, a szöveges értékelésben viszont csak az utóbbiról tudunk beszámolni, hiszen sajnálatos módon még a legjobb szabadulósok emlékezete is véges...

Játékmester

A játékmester kapcsán fontos kiemelni, hogy a két szabadulást nem ugyanaz az operátor kísérte végig, és ez jól magyarázza a pontok különbözőségét is. Magyarázni viszont csak az utóbbi szabadulás számait tudom, Csibééké sajnos indoklás nélkül kell, hogy itt álljon.
Mikor én megérkeztem a helyre (néhány perccel a játék kezdete előtt), a többiek már ott ácsorogtak az előtérben, farkasszemet nézve az asztal túlsó felén álló fiatalemberrel, aki aztán a játékunkat vezette, és a hozzá csatlakozó Csibével, mindnyájan jó hangulatban beszélgetve. A kezdeti fogadtatásból így én személy szerint kimaradtam, de így is elmondhatom, hogy egy barátságos, lelkes, és minden tekintetben korrektül helyt álló operátort kaptunk. Elmondta, amit kellett, próbálván idomulni a csapatunk gyakorlottságához, a játék alatt kreatívan és utalgatva igyekezett segíteni (bár épp egy olyan ponton akadtunk meg, ahol nem sok lehetősége volt sejtetőlegesen közölni a megoldást).
Egyedül Viki adott 4 pontot, aki úgy fogalmazott, hogy neki játékmesterünk egy kicsit "túl sok" volt, túlságosan nyájas, kedveskedő, valamint egyetértett a pontozás nélkül véleményt formáló Csibével, hogy bármennyire is igyekezett tapasztalatunkhoz mérten előadni a tudnivalókat, végül mégis sikerült feleslegesen túlnyújtania a dolgot.

Flow

Az én fél pontom híján a mi csapatunk maximálisra értékelte a flow-t. A többiek úgy érezték, az egész szoba vitte őket magával, hogy folyton ment mindenki előre, feladattól feladatig, és szinte egy percre sem állt meg a csapat unatkozni. Csak a legvégén akasztott meg minket komolyabban az egyik feladvány, de ott már túlságosan éreztük, hogy egy lépésre vagyunk a céltól ahhoz, hogy ez a kedvünket is szeghesse.
Nekem nem sikerült ennyire átéreznem a szoba lendületét, cserébe viszont értékeltem a hangulatát, melybe ezúttal még a pince lepukkantsága és a néhol nagyon egyszerűre vett díszlet is illett. A labirintus, a hátborzongató zene, mind teljesen átérezhetővé tette az egészet.

Story

Mint annyi helyen, a pontozásnál itt is 3-ra szűkítette lehetőségeinket a tény, hogy a szobának nem volt története. Sajnos tovább fokozta a problémát, hogy kimondottan tematikával sem rendelkezik a játék, ami erősen meg is látszik a többiek pontjain. Bakti és én próbáltuk a játék címéhez hűen a labirintus tematikát ráhúzni, mert ez a vonulata a helynek mindkettőnknek nagyon tetszett, de sajnos ez is csak egy részére illett a játéknak. A többiek csak a hangulatot tudták értékelni, többen egyetértve abban, hogy a készítők túl sok stílust akartak egyetlen játékba préselni ahhoz, hogy akárcsak jóindulattal be lehetne sorolni egy téma alá.

Nehézség

Szinte mind egyetértettünk, hogy bár jól eltalált feladatok voltak, valahogy egyik sem jelentett komoly kihívást, még ha túlságosan egyszerűnek se mondanánk a szobát, bár bőven időben kijutottunk, és a bent töltött idő egy jelentős része is igazából kereséssel telt, nem pedig a logikai feladványok megfejtésével.
Bakti felvetette, hogy ezt a szempontot nehéz értékelnünk ennyi tapasztalattal, hiszen egy kezdő csapatnak biztosan más érzései támadnak, de ő is támogatta a többség véleményét, miszerint egy-két izgalmas feladat még elfért volna a pályán. A szoba kitárgyalása közben még született is egy konkrét ötlet, hogy egy megkeresendő tárgyat a játék vége felé milyen érdekes feladványra lehetne kicserélni, mely még ráadásul a tematikába is illene. Ezt persze itt nem árulhatjuk el, de Csibe elhatározta, hogy megírja az Escape Zone készítőinek, hátha az Esc-Apes jóvoltából bekerül ez a plusz egy csavar a végére.

Feladatok kreativitása

Kimondottan logikai, gondolkodós feladat nem volt, és ez többekben hiányérzetet keltett, bár jó pontként könyveltük el cserébe az ügyességi feladványok jelenlétét, melyek sok szobából kimaradnak. Egyetértettünk abban is, hogy igazán meglepő, ámulatba ejtő próbatétellel nem találkoztunk, és ez többünknél nem engedte meg az 5 pontot, még akkor se, ha a változatossága és párhuzamossága teljes mértékben megvolt a szobának.
Baktit itt kimondottan zavarta az az egyébként a csapat többi részének sem tetsző megoldás, ahogy a szoba egyik elemét elrejtették, és ő ebben fogta meg, hogy miért is nem hajlandó maximális pontszámot adni.

Látványvilág

A szoba látványvilágára teljes egészében elmondható, hogy szerény eszközökkel lett megvalósítva, de persze ez önmagában nem probléma, sőt, a legfontosabb eleme a látványvilágnak az, hogy hogyan illik az adott helyhez, mennyire hű a sztorihoz vagy tematikához, mennyire társul a hangulathoz. Ebben pedig nagy ritkán egy lepukkant pince is felveheti a versenyt a leggazdagabb díszletekkel, bár sajnos ez az Escape Zone-nak nem sikerült.
A többség egyszerűen elfogadhatónak nevezte, láttuk a próbálkozást, de túlzottan alacsony költségvetésű volt az egész, nem lett eléggé kidolgozva, végiggondolva, nem adott egy igazán jó összképet. Néhány alapvető látványelemen túl az elemek és feladatok nagy része sajnos csak egy nagy rendetlenségben be lett téve a szoba valamelyik sarkába, nem kapott semmi rendszert, egységet, "szépséget".

Összesítve tehát:

Ez, átlagolva és százalékos arányt nézve:

75,3 %

Viki gondolatával zárnám az értékelésünket, mely szerint, bár alacsonyabb pontszámot kapott a játék, ő bátran tudná ajánlani egy olyan csapatnak, akik egy feladat orientált szabadulószobára vágynak, mivel ebből a szempontból stabilan hozta az elvárt szintet a hely. A csapat több tagjával egyetértésben én is csak csatlakozni tudok ehhez, kiegészítve azzal a gondolattal (és remélem, ezzel nem spoilerezek túl sokat), hogy végre egy olyan szabadulószoba, ahol nemcsak imitálnak egy labirintust, hanem sikerül azt úgy megvalósítani, hogy tényleg el is lehet benne veszni (vagy legalábbis összezavarodni), annak rendje és módja szerint, még ha nyilván nem is kell óriási útvesztőre számítani.

Ha bármi kérdés vagy hozzáfűznivaló akad, kommentben szívesen látjuk!

Köszönjük, hogy végigolvastad, reméljük, meghoztuk a kedved hozzá!